ревновать
B1#2,910Hear it
verb
- to be jealous of
- dated, intransitiveto envy
- to be zealous
- to compete
Forms
Present
| I | ревну́ю |
|---|---|
| you | ревну́ешь |
| he, she, it | ревну́ет |
| we | ревну́ем |
| you (plural) | ревну́ете |
| they | ревну́ют |
Future
| I | бу́ду ревнова́ть |
|---|---|
| you | бу́дешь ревнова́ть |
| he, she, it | бу́дет ревнова́ть |
| we | бу́дем ревнова́ть |
| you (plural) | бу́дете ревнова́ть |
| they | бу́дут ревнова́ть |
Imperative
| you | ревну́й |
|---|---|
| you (plural) | ревну́йте |
Past
| he | ревнова́л |
|---|---|
| she | ревнова́ла |
| it | ревнова́ло |
| they | ревнова́ли |
Other forms
| infinitive | ревнова́ть |
|---|---|
| past participle | ревно́ванный |
| present participle | ревну́я |
More forms are in the app.