sträuben
#28,343Hear it
verb
- to bristle up, to stand on end
- to be reluctant; to resist
Forms
Present
| I | sträube |
|---|---|
| you | sträubst |
| he, she, it | sträubt |
| we | sträuben |
| you (plural) | sträubt |
| they | sträuben |
Preterite
| I | sträubte |
|---|---|
| you | sträubtest |
| he, she, it | sträubte |
| we | sträubten |
| you (plural) | sträubtet |
| they | sträubten |
Subjunctive I
| I | sträube |
|---|---|
| you | sträubest |
| he, she, it | sträube |
| we | sträuben |
| you (plural) | sträubet |
| they | sträuben |
Subjunctive II
| I | sträubte |
|---|---|
| you | sträubtest |
| he, she, it | sträubte |
| we | sträubten |
| you (plural) | sträubtet |
| they | sträubten |
Imperative
| you | sträub / sträube |
|---|---|
| you (plural) | sträubt |
Other forms
| infinitive | sträuben |
|---|---|
| past participle | gesträubt |
| present participle | sträubend |